Tényleg sokan vannak mind eladói, mind vásárlói oldalon, akik elfelejtenek válaszolni. Azt én sem értem, hogy ha valaki árul valamit, miért nem ír vissza? Nem az az érdeke, hogy eladja? Én akkor is vissza szoktam írni, ha már van több érdeklődő a cuccra, és esetleg ő a 3., aki szeretné, hogy bocsi, de vannak előtted, ha nem kel el, írok. Soha nem írok csere miatt senkinek, ahol fel van tüntetve, hogy nem cserélne, de aki jelzi, hogy mehet a csere, vagy nem ír semmit erről, oda néha írok. Általában úgy, hogy cserélnék, de ha nem találsz, akkor megvenném. Ezeknek az üzeneteknek a 80%-ára nem jön válasz. Miért, mikor megvenném?:D
De a legelkeserítőbb tényleg az, mikor már leegyeztettél mindent, megadtad az utalási adatokat, és a vevő lelép a térképről. Te meg nézel, mint hal a szatyorban, hogy most utal, nem utal? Bár nekem pont nemrég volt egy esetem valakivel, hogy tranzakció közben megakadt az utalásom (vagy mi), és én azt hittem utaltam, persze hozzá nem érkezett pénz, de megoldottuk:) Ilyen is van, de gyakoribb, hogy meggondolja magát, aztán meg nincs benne annyi gerinc, hogy írjon, hogy bocsi, mégsem.
A másik kedvenc: kérlek, tegyél el nekem ezt-azt 1 hétre, amíg ide megyek, oda megyek. Mondom oké, biztos viszed? Az égről lehazudja, mennyire tutira kell neki a holmi, nekem megesik rajta a szívem, elteszem. A további érdeklődőket elhajtom. És amikor letelik a megbeszélt idő, akkor hol a vásárlóm? Ki tudja, én meg két szék közül a pad alá esem...
Nem tudom, mit lehetne tenni, szerintem ez gerinc kérdése valamilyen szinten. Meg, hogy tiszteljük a saját munkánkat (mint eladó), hogy válaszolok az érdeklődőknek, és tiszteljük a más munkáját (mint vevő), aki dolgozott a hirdetéssel stb. Ezt nem igazán lehet jutalmazással/büntetéssel kiharcolni. Valakinek vagy megy, vagy nem megy.
Tényleg sokan vannak mind eladói, mind vásárlói oldalon, akik elfelejtenek válaszolni. Azt én sem értem, hogy ha valaki árul valamit, miért nem ír vissza? Nem az az érdeke, hogy eladja? Én akkor is vissza szoktam írni, ha már van több érdeklődő a cuccra, és esetleg ő a 3., aki szeretné, hogy bocsi, de vannak előtted, ha nem kel el, írok. Soha nem írok csere miatt senkinek, ahol fel van tüntetve, hogy nem cserélne, de aki jelzi, hogy mehet a csere, vagy nem ír semmit erről, oda néha írok. Általában úgy, hogy cserélnék, de ha nem találsz, akkor megvenném. Ezeknek az üzeneteknek a 80%-ára nem jön válasz. Miért, mikor megvenném?:D
De a legelkeserítőbb tényleg az, mikor már leegyeztettél mindent, megadtad az utalási adatokat, és a vevő lelép a térképről. Te meg nézel, mint hal a szatyorban, hogy most utal, nem utal? Bár nekem pont nemrég volt egy esetem valakivel, hogy tranzakció közben megakadt az utalásom (vagy mi), és én azt hittem utaltam, persze hozzá nem érkezett pénz, de megoldottuk:) Ilyen is van, de gyakoribb, hogy meggondolja magát, aztán meg nincs benne annyi gerinc, hogy írjon, hogy bocsi, mégsem.
A másik kedvenc: kérlek, tegyél el nekem ezt-azt 1 hétre, amíg ide megyek, oda megyek. Mondom oké, biztos viszed? Az égről lehazudja, mennyire tutira kell neki a holmi, nekem megesik rajta a szívem, elteszem. A további érdeklődőket elhajtom. És amikor letelik a megbeszélt idő, akkor hol a vásárlóm? Ki tudja, én meg két szék közül a pad alá esem...
Nem tudom, mit lehetne tenni, szerintem ez gerinc kérdése valamilyen szinten. Meg, hogy tiszteljük a saját munkánkat (mint eladó), hogy válaszolok az érdeklődőknek, és tiszteljük a más munkáját (mint vevő), aki dolgozott a hirdetéssel stb. Ezt nem igazán lehet jutalmazással/büntetéssel kiharcolni. Valakinek vagy megy, vagy nem megy.